Tudtad? 1800bar = 1600bar !

Van, aki szerint ez így helyes…

Ezeknél a common rail tuningbox típusoknál a motorba bekerülő üzemanyag nyomását emelik, ezzel elérve azt, hogy adott időegység alatt, amíg a porlasztó nyit, a nagyobb nyomásnak köszönhetően több üzemanyag jut be az égéstérbe. A több üzemanyagtól nő a teljesítmény. A legtöbb közös nyomáscsöves dízelnél használható (a forgalmazók szerint tetszőlegesen szerelhető, egyikből a másikba.) HDI, CDI, CRTDI, CDTI, i-DTEC, TDCI…

A tuningbox általában három vezetékes (ebből te csak egy kábelt látsz és egyet is csatlakoztatsz két érzékelő közé) és az üzemanyag nyomásérzékelő és a motorvezérlő közé kötik. A legtöbb esetben egyszerűen a gyári csatlakozót le kell húzni, és a dobozkát a gyári kábel és az érzékelő közé rácsatlakoztatni. Gyakorlatban ennyi, lássuk ez elméletet és a valóságot.

Az üzemanyag nyomás a legtöbb rendszernél, évjárattól és rendszertől függően 1300-1800 bar rendszernyomáson van a maximális terhelés esetén, azaz, ha nyomsz egy kövér gázt és kihúzatod, akkor ezt az értéket kéri a motorvezérlés, mit elvár üzemanyagnyomás.

Normál üzemben a működés a következő képen néz ki egy tipikus 1600 bar-os rendszer esetén:

Common rail rendszerek elvi egyszerűsített rajza
Common rail rendszerek elvi egyszerűsített rajza

Elindulsz az autóval, nyomsz egy padlógázt. A motorvezérlőből kijövő kérés az üzemanyag nagynyomású szivattyú vezérlőeleme felé az 1600 bar maximális nyomás. A üzemanyag nyomásszabályzó a pumpában ezt a nyomást fogja produkálni. A felépülő nyomást a rendszer másik oldalán található nyomás érzékelő veszi, azaz ő méri, hogy valójában mennyi a nyomás az üzemanyag rendszerben. A mért értéket küldi a motorvezérlő felé. Ha az érték magas, akkor a vezérlő parancsot küld a nyomás csökkentésére, ha alacsony, akkor pedig az üzemanyagnyomás növelésére.

Itt lép be a képbe a tuningbox.

Lássuk a  működést. A rajz első ránézésre egy kicsit bonyolult lehet, de sorban elmondom, mi mit jelent rajta.(Még mindig a max 1600 bar-on működő rendszerről van szó!)

Common rail Tuningbox működése egyszerűsített rajz
Common rail Tuningbox működése egyszerűsített rajz

Szóval, elindulsz, nyomsz egy padlógázt. A motorvezérlőből kijövő kérés 1600 bar előállítása a nagynyomású rendszerben.

    1. A szivattyúban található nyomásszabályzó ezt fogja teljesíteni, DDDEEE! itt jön a csavar!!! A nyomáselőállító-szelep BUTA, mint a föld. Ő csak végrehajt. A KONTROLL felelős a nyomás érzékelő! Magyarán a nyomás szabályzó addig emeli a nyomást, amíg valaki rá nem szól, hogy vegyen vissza a tempóból.
    2. A nyomásérzékelő ugyan szól a FŐNÖKnek, a motorvezérlő elektronikának, DDDEEE! Sajnos van egy új alkalmazott kettőjük között, aki nem érdekelt a valós adatok továbbításában és így meghamisítja az adatokat.
    3. Térjünk vissza a rajzra. Felépül az üzemanyagnyomás legyen az egyszerűség miatt 1600 bar. A nyomásérzékelő küldi az 1600 bar adatot a közvetítőnek a tuningboxnak. A tuningbox galád módon meghamisítja az adatokat és az 1600 bar helyett mondjuk 1400 bar nyomást vall be a nagy főnöknek. A nagyfőnök ennek tudatában kiadja a parancsot még 200 bar nyomás növelésére, hogy elérjük a kívánt 1600 bar nyomást. A végrehajtó elem végrehajtja a parancsot, nem mérlegel, ő azt nem bírálhatja és nem is tudja. A nyomás ekkor az 1600 bar nyomásra tervezett befecskendező porlasztóknál már 1800 bar!
    4. A nyomásérzékelő érzékeli a megemelt nyomást és küldi az információt a nagyfőnöknek, hogy a nyomás már túl nagy 1800 bar, DDDEEE! Köztük van ismét a kis dobozka, aki ismét nem a valós adatot közli a főnökkel. Így az 1800 bar helyett, csak 1600 bar nyomást vall be. A nagyfőnök a kapott információk birtokában az 1600 bar nyomást megfelelőnek tartja, így nem tesz semmit.

Így tud üzemelni az 1600 bar-os rendszer 1800 bar nyomáson.

A forgalmazók egyik módszere a tuningdobozok eladhatóságának növelése érdekében, hogy szembe állítják a chiptuning hátrányait a tuningbox előnyeivel. 🙂 Figyelem! A cikkben szereplő idézetek, a valóságban nem létező helyekről származnak és bármilyen hasonlóság a valósággal csak a véletlen műve! 🙂

Az egyik kedvencem: „a chiptuningal könnyen átléphetők a biztonsági limitek, míg a tuningboxal ez nem lehetséges”

A fenti példa sajnos ennek pont az ellenkezőjét tükrözi. Mit is? A motorvezérlő szoftverében az 1600 bar rendszereknél a biztonsági limit 1600 bar. Azaz ennél följebb nem mehetne az üzemanyag nyomása, legalábbis nem tartósan. Nos, mivel a tuningdobozzal a folyamatos 1800 bar-t a motorvezérlő a megfelelő 1600 bar nyomásnak lát, így már 200 bar túlnyomással a biztonsági limit felett dolgozik a rendszer, csak a szoftver nem tiltja le, mivel ő csak 1600 bar-t lát. Szerencsésebb esetben a mechanikus határoló leold és megvédi a rendszert a káros túlnyomástól, ha nem akkor…

A fenti példa adatai elnagyoltak, remélhetően egyetlen common rail tuningbox sem emel 200 bar pluszt a rendszeren!

Valójában mekkora nyomást emel a tuningbox és mekkora teljesítményt?

Ez általában sosem derül ki. Vagy láttál a tuningdoboz beszerelése során oszcilloszkópot, vagy legalább is egy multimétert, amivel megmérték a box előtti és utáni feszültségszintet, teljes terhelésen menet közben, vagy ne adj isten fékpadon? Szerintem nem igazán. Azt meg hogy teljesítmény mérő padon le is legyen mérve, azt még kevésbé szeretik.

A vevők 90%-a megelékszik azzal, ha azt mondják neki, amit hallani szeretne.

A potméter, amivel pedig otthon állíthatod a teljesítményt még erősebbre, azzal az üzemanyag befecskendezési nyomását fogod tovább növelni és terhelni az üzemanyag ellátó rendszert!

Az elvakult tuningbox fanoktól biztosan fogom kapni a megjegyzéseket, próbálják megcáfolni a leírtakat, természetesen a tények mellőzése nélkül, továbbra is csak a marketing szövegekkel.

Tudom, tudom. A tiéd számítógéppel programozható tuningbox. Sajnos el kell, hogy keserítselek, az is ugyanígy működik, csak nagyobb a parasztvakítás.

Az itt leírtak, tények az eredmények pedig teljesítmény méréssel igazolt értékek. Teljesítmény méréses tesztek során már kiderült, hogy a tuningdobozok nagy része által  ígért adatok, gyakran köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Természetesen nem állítom, hogy néhány tuningbox nem hozza az ígért adatokat, de ezek nagyon kis részét képezik a piacnak. Ha mégis hozza az ígért 20-30%-os eredményt egy ilyen CR rendszerű tuningdoboz esetén, akkor ott már érdekes lehet, hogy mekkora túlnyomással érik ezt el. (Chiptuning esetén a 20-30%-os teljesítmény növelés eléréséhez több paraméter kerül módosításra a szoftveren belül, az üzemanyag nyomás nem feltétlenül tartozik ezek közé.)

Vannak azért ennél jobb (nem, vagy nem csak a túlnyomást használják ki) módszerrel dolgozó tuningboxok is, erről a későbbiekben írok. A lenti képen egy kizárólag üzemanyag nyomás emelésével működő (CR) Tuningbox és egy több paraméter állításával megírt chiptuning összevetése látható. A chiptuning során az üzemanyag nyomása nem lett emelve!

 

Néhány DYNO teszt mérés:

http://ecotuning.blogspot.hu/2012/07/antituningbox.html